Az izomteszt alapja a test izmainak alaptónusa. Ennek a tónusnak a segítségével – a tónus változásai által - kapunk választ a test felől. A tudattalan tartalmakat a test izmainak segítségével – az izomteszttel – tárjuk fel.

A stresszmentes alaptónus stabil, és nyomásra a tónus tart. Abban a pillanatban, ahogy stressz jelenlétére bukkanunk, az izomtónus meggyengül, elernyed, vagyis nyomásra nem tart stabilan.

Hogy lehetséges ez?

Amikor a személyiséget stressz éri az agy elindít egy válaszreakciót, aminek hatására az izmok megfeszülnek, összehúzódnak, vagyis aktiválódnak, cselekvésre késszé válnak. A válaszreakció hatására a test készenléti állapotba kerül, vagyis két lehetőség közül választhat: küzd vagy kihátrál, de valamilyen módon cselekvéssel feloldja a számára stresszes helyzetet. Amikor azonban a válaszreakció blokkolódik, vagyis nem jön létre cselekvés, nincs a helyzetnek feloldása, akkor blokk képződik, a trauma emléke megmarad, és a test egyértelműen jelez. Ezt a folyamatot számtalan kísérlettel sikerült már feltérképezni és bizonyítani.

„Az ember, az emberi szövet veleszületett intelligenciája révén rendelkezik a gyógyulás képességével. Ez a képesség rendelkezésünkre áll, ott van a kezünkben, a szívünkben, az agyunkban. Természetes örökségünk, csak hagynunk kell működni és gyógyítani. Ez áldás az embernek, mindannyiunknak és áldás hivatásunknak is." (Dr. George Goodheart)

„A kellemetlen és félelemmel teli, ún. averzív élmények különös erővel vésődnek be, és a limbikus rendszer egyik sajátos részében az amygdalában tárolódnak Ha a terhelések tartóssá válnak, vagy újra fellépnek, és az érintett nem tudja őket megoldani, akkor az komoly testi következményekkel járhat...
Azok a helyzetek minősülnek veszélyesnek, amelyek olyan korábbi helyzetekre hasonlítanak, melyeken az ember vagy a vele fontos kapcsolatban állók nem tudtak uralkodni, vagy amelyekben nem kapott másoktól segítséget; illetve amelyben a vele szoros kapcsolatban állók egyértelművé tették: nem bíznak abban, hogy az érintett le fogja küzdeni az akadályokat." (Joachim Bauer: A testünk nem felejt)